Az egyik munkahelyemen ma... szóval... izé... súlyos volt nagyon és ez a lényeg!
Nagyon kemény esténk volt. Az emberek annyi pénzt költöttek el karácsonyra így a "válság" kellős közepén, és még így is van mit napról napra olyan helyeken elverni mint az én kis munkahelyem. Természetesen még vagy tucatmagam szerencséjére.
Ebből a nagyon is sok nálunk elmulatott pénzből viszont attól tartok, én nem keresek meg annyit hogy egy 11 órás műszak utolsó három órájában köteles legyek eltűrni, ahogy "akárki" (persze innentől csak kollégák a résztvevők) egy másik vele hasonszőrűvel vív hulláraittas telitorok beszélgetést. Ezt folytatván úgyszint telitorok vitatkoznak majd veszekednek, pláne mikor még két szintilyen cimbora csatlakozik hozzájuk. Hangot adván annak hogy ehhez aztán már se kedvem, se energiám, úgyhogy iziben indítsanak valamerre innen nagyon elfele,... válasz... "innentől szerintünk csak azt csináld meg ami a dolgod!" (Na itt már tényleg végem, és üvöltőre fogtam én is) Hogy persze csak és kizárólag ennek szeretnék eleget tenni, de így képtelen vagyok, tekintve hogy az egészségem még nem százas, hullafáradt vagyok, "ti" meg itt osztjátok az észt a szomszéd kerületet is keltegetve vele!!!
Asszem fél 3 felé húztuk le az első pultot, majd szép sorban a többit is, és én csak FÉL HÉTRE végeztem.
Szép...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése