... december 24-én, karácsony napján a következő volt kis családom ünnepi menetrendje:
délután testvéremmel karonöltve átbattyogtunk nagymamámhoz, hogy feldíszítsük a fáját, és segítsünk becsomagolni az ajándékait. Mindezzel végeztünk is kora délutánra, majd kocsiba ültünk, és elindultunk haza hozzánk, ahol már várt minket a terített asztal, és a friss gőzölgő karácsonyi vacsora. Az immáron majdnem mindenhol hagyományossá vált, és idén is nagyon jól sikerült halászleves után lazac, párolt zöldségek és felfújt volt terítéken. A kellemesen elköltött vacsorát követően átköltöztünk a nappaliba a karácsonyfa köré, és kezdetét vette a várva várt ajándékozás. Idén is szép és hasznos dolgok kerültek elő a csomagolások alól, és bár néhány éve mindenki kis cédulákat hagy a nevével ellátott borítékban, hogy mire lenne szüksége vagy éppen minek is örülne, volt mindenkinek valami a fa alatt, ami meglepetésként érhette a kicsomagolás után.
Miután mindenki "kiörömködte" magát, mint minden évben autóba ültünk és átkocsikáztunk nagyimhoz, mivel az ő ajándékai mindig nála kerülnek átadásra...
...idén azonban más kép fogadott minket, mint eddig. Kutya az udvaron, tárva hagyott bejárati ajtó, beljebb sietve pedig kiborogatott szekrények, feldúlt fiókok, és ami a legmegdöbbentőbb volt, kibontott és széthajigált karácsonyi ajándékok hevertek mindenfelé. Betörtek!!!
Sajnos ez egy kissé beárnyékolta ezt a meghitt ünnepet a családom számára, de szerencsére nem tört le senkit annyira, amennyire elsőre vártam volna. A nem tervezett jegyzőkönyvezés és helyszínelés után, mindenki megbékélt a kialakult helyzettel, és ha túl nem is léptünk rajta, de mindannyian az "alakulhatott volna rosszabbul is" érzéssel tértünk nyugovóra.
Ilyenben nem volt még részünk, és remélhetőleg nem is lesz soha többé. A tűzkeresztségen mindenesetre ki így, ki úgy, de átestünk.
Kívánok nektek efféle meglepetésekben minél kevésbé, békében és boldogságban annál gazdagabb Ünnepeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése